A gránit felülete nem törékeny, sőt meglehetősen időtálló, de a tisztítására nem árt odafigyelni. A gránitból készült sírköveket elcsúfíthatja a gyertyákból hátramaradó viasz, vagy a virágokból, esetleg a sírkőre hulló falevelekből kiszivárgó cserzőanyag, ami foltot, elszíneződést okozhat. Különösen ügyelni kell síron hagyott virágcsokrok, koszorúk megerősítésére használt drótokra, mert makacs rozsdafoltot hagy a gánit felületeken.
Fontos tudni és figyelni arra, hogy a tisztításnál lehetőleg ne használjunk olyan tisztítószereket, amelyek citromot, ecetet vagy más erős savat tartalmaznak, mert az esetleg kárt tehet a felületben. Langyos vízzel vigyük fel a tisztítószert a gránit felületre, majd tiszta vízzel öblítsük le, végül puha ruhával töröljük szárazra.
Elegendő kis mennyiségű tisztítószer, mert ha túl sokat használunk, könnyen filmréteg képződik belőle a gránit felületen. Ezt nehéz lemosni és csíkokat hagyhat maga után. A végén alaposan öblítsük le!
Lehetőleg ne használjunk súrolóporokat, vagy súrolókrémeket, mert ezek elvehetik a gránit fényét, csökkenthetik ragyogását.
Ha úgy találjuk, hogy a gránit elveszítette fényét – az idő előrehaladtával a gránit is kopik, persze sokkal kevésbé, mint a többi kőzet – akkor érdemes polírozó mesteremberhez fordulni.
Sírköveinket, épületköveinket és összes többi kiegészítő termékünket gránitból készítjük. Hogy miért döntöttünk a gránit mellett? Azért, mert a Földön megtalálható kőzetek közül a második legkeményebb. Amit tehát gránitból készítünk, az évezredekig fennmaradhat. Megmunkálásához nagy szakértelemre van szükség, ezért a legmodernebb gépek használata mellett mesterembereinknél a tradicionális kőfaragás kifogástalan ismerete is alapkövetelmény. A gránit csiszolás után szín és fénytartó, terhelhetősége igen magas – belsőépítészeti célokra és kültérre egyaránt az egyik legkiválóbb alapanyag.